Újabb 5 indie játék

A bejegyzés első része:
https://cherrysheen.blogspot.com/2018/11/kedvenc-5-indie-jatekom.html

... kezdjük a legfurcsábbal:

Doki Doki Literature Club!

Nehéz erről a játékról úgy beszélnem, hogy ne szpojlerezzem le azt a csavart, ami miatt egyedi és kimagasló ez a játék, de ugyan akkor a csavar első kézből való megtapasztalása az, ami az élményt és a shock value-t adja neki.

Szóval röviden és tömören, az egy ilyen animés, waifus, randi szimulátor .... látszólag ;)
A játék erős idegzetűeknek ingyenesen letölthető PC-re itt: https://ddlc.moe/

Még egy megjegyzés ... a játéknak akkor van vége, ha már láttad a stáblistát. Egy végigjátszás, nem végigjátszás. (ez igaz az Undertale-re is)

Untitled Goose Game

Ez az a játék, aminek népszerűségére abszolút nem számítottam. A játék premisszája nagyon egyszerű. A játékos egy libát irányít, melynek napi teendői közt olyan feladatok vannak, mely a kis falvacska lakosságának felbosszantásáról szól.
A játék célja, hogy szemétkedjünk mindenkivel, melynek véghezviteléhez gyakran kicsit gondolkodni is kell.
A játék grafikája olyan, mintha egy gyermek mesekönyvet néznénk.

Platformok: PS4, Xbox One, Switch, (2020 év végén PC)
Nintendo eShop ár: 19,99€

Végül három olyan játékkal szeretnék foglalkozni, melyeket a Devolver Digital adott ki.

A Devolver Digital egy olyan videojáték kiadó, mely a Serious Sam játékokon kívül főleg az indie fejlesztők játékainak kiadásával és ezen fejlesztők pátyolgatásával foglalkozik.
Számomra a cég a 2017-es E3 konferencián bemutatott sajtó konferencia paródiájukkal váltak érdekessé, melynek során úgy mutatták be játékaikat, hogy a többi cég etikátlan üzleti magatartását figurázták ki. (erősebb idegzetű embereknek megtekintését ajánlom itt: https://www.youtube.com/watch?v=JKgEsuEBhqI)
Ezt követően nagyobb figyelmet szenteltem a kiadó által bejelentett címeknek. Három ilyet szeretnék bemutatni, melyek elnyerték tetszésemet.

Hotline Miami (1+2)

Ezt a játékot (vagy játékokat) a Drive című filmmel kezelném párhuzamban, mivel tudjuk, hogy nagyhatással volt rá. Egyike volt azoknak a játékoknak, amit első sorban a zenéje miatt kezdtem el játszani (másik ilyen a "Doom (2016)"). Tény, hogyha a Drive film, és a Hotline Miami játék nincs, akkor napjainkra a SynthWave vagy Outrun műfaj nem létezne abban a formában ahogy ismerjük.
A játék egy felülnézetes retro pixelgrafikus felülnézetes lövölde (talán a korai GTA játékokhoz hasonlítható), ahol neonfényben kell szétcsapni, lelőni, kettévágni ellenfeleinket.
A játék nehéz. Egy pályát töménytelen sokszor kell újra játszani, azonban halálkor a játék töltés idő nélkül rak minket, az előző checkpoint-ra ezáltal nem szakítva meg a játékmenet flow-ját.

Platformok: PC, PS3, PS4, PS Vita, Switch, Xbox One
Steam ár (collection): 38,47€ (a cikk írásakor -81%-os kedvezménnyel 7,20)

Fun Fact: A Hotline Miami játék szerepel a Last of Us 2 című PlayStation 4 játékban.

GRIS

Gyönyörű szép, művésziesen megrajzolt és megkomponált, könnyed puzzle platformer, mely szimbolizmusával nagyon képes az emberi érzelmekre hatni.
Nagyon gyorsan az egyik kedvencemmé vált. Kezdő játékosoknak is ajánlom. (A Hollow Knightal ellentétben)
A játék színekkel és hangulatokkal próbálja a gyász öt fázisát ábrázolni, remek zenei aláfestéssel. Ennek megfelelően a játék 5 hosszabb lélegzet vételű pályából áll, melyek mind saját hangulattal és egyedi mechanikákkal rendelkeznek.

Platformok: PC, Switch
Steam ár: 16,99€

My Friend Pedro

A cím cukiságával ellentétben ez egy oldalnézetes John Wick szimulátor shoot them up, idő lassítással, akrobatikával és rengeteg lövöldözéssel.
Egy bérgyilkos bőrébe bújva további bérgyilkosokat kell eltennünk láb alól, miközben egy banán beszél hozzánk.
A játék egy, az ugyan erre a névre hallgató flash játék továbbgondolása.
Itt a narratíva helyett a hangsúly a játék menet stílusosságán van. Egy játék pályán végig menni nem nehéz, a feladat viszont, hogy ezeket a pályákat a lehető leglátványosabban teljesítsük. Extra pont jár például, ha célpontjainkat falról elrugaszkodva egy hátra szaltó közben célzásunkat két célpont közt is megosztva (két pisztollyal célozhatunk két külön célpontra), vagy a fedezékben lévő ellenfelet egy feldobott serpenyőről visszapattanó golyóval intézzük el.
Mindezt pedig pörgős elektronikus zene kíséretében, melyek akár a John Wick ikonikus diszkó jelenete alá is beférnének.

Platformok: PC, Switch
Steam ár: 16,79€

UPDATE az előző cikkhez:
- Undertale: Toby Fox azóta készített egy spin-off játékot, ami a Deltarune címre hallgat, aminek eddig az első fejezete jelent meg. A játék ingyenesen letölthető innen: https://www.deltarune.com/
Továbbá Sans, aki az Undertale egyik szereplője, bekerült a Super Smash Bros. Ultimate című Nintendo Switch játékba.
- Oxenfree: A Night School Studio azóta készített egy Afterparty című játékot, mely kipróbálása tervben van.
- Hollow Knight: A Team Cherry már egy jó ideje fejleszti a Hollow Knight: Silksong című ... őőőőh ... folytatást(?), melynek Hornet a főszereplője. Bár trailert és gameplayt láttunk már belőle, a média csönd azt sugallja, hogy megjelenése a Half-Life 3-éval egy időpontra esik.
- Supergiant Games: A Transistor után játszottam a Bastion című játékkal, mely szintén tetszett. A stúdiónak ezen kívül van még két játéka: Pyre és Hades címen. A felsorolt 4 játék elkészítéséről találhatók dokumentum filmek a noclip youtube oldalán. Ezek nagyon tanulságosak, ajánlom őket: https://www.youtube.com/channel/UC0fDG3byEcMtbOqPMymDNbw
- Subsurface Circular: Azóta játszottam Mike Bithell másik játékával is a Quarantine Circularral, amit szintén ajánlok, valamint megjelent John Wick Hex nevű játéka, amely esetében a cím alapján sejthetjük kiről szól.

Nintendo, mint platform

A Nintendo, mint platform...

Többen kérdezték már tőlem, hogy miért preferálom a Nintendo platformot más platformokhoz képest. Hogy a látszólag előnytelen hordozhatóság miért fontos a számomra, miközben az esetek 80%-ában otthon játszok a Nintendo Switch konzolommal.

Mivel a Nintendo nagyon sok szempontból számítás technikai teljesítményét tekintve alul marad vetélytársaival szemben, ezért olyan rajongó tábor alakult ki köré, ami más értékék mentén ítél meg egy játékot, nem pedig a frame rate, a view distance és poligon szám alapján. A Switch sikere abból ered, hogy a Nintendo ügyesen tudja kielégíteni ennek a típusú rajongó tábornak az igényeit.
Három kategóriába tudom sorolni ennek a tüneteit.

1, First party címek: Gameplay > 4k 60fps

A Nintendo first party játékaira, valamint second és third party exkluzív címeire egyfajta kreatív mélység jellemző. Ezek mind végtelen igényességgel összerakott játékok. Nézzük akár a The Legend of Zelda: Breath of the Wild című játékot, akár a Smash Bros: Ultimate-et, minden esetben egy végtelen mennyiségű kontenttel megpakolt, kreatív játékmenettel rendelkező dologgal találkozunk, ahol a játékos és a játék kapcsolata az első. Bár Fire Emblem: Three Houses egy korai PS3-as (vagy késői PS2-es) játék grafikájával vetekszik, a játék minőségét mégis felhúzza az a mennyiségű és minőségű tartalom, amit az alkotók, a színészek beleraktak.

Nehéz körbe írni mire gondolok, de talán ez megteszi:
A Sony és Microsoft is már tech cégek voltak a videojátékaik előtt is, míg a Nintendo gyermek-, társas- és kártyajátékokat gyártott. Az pedig, hogy Nintendo nem tech, hanem a játék iparból jött a videójáték iparba nagyon érződik mindenen, amit letesz az asztalra.

Másrészt ismerjük a legendát is, miszerint amikor a Wii U nem teljesített túl jól és a cég az anyagi válság feleközeledett, a vezetőség ahelyett, hogy tömeges elbocsájtásokba kezdett volna, inkább megfelezte a saját fizetését, mert az elbocsájtásokkal járó munka morál csökkenés következtében a cég elvesztette volna a rá jellemző kreativitást.

2, Indie címek: Kézműves játékok paradicsoma

A Nintendo a saját Nindendo Directjei (ezek olyan prezentációk, amikben a hamarosan megjelenő játékokat mutatják be, kábé mintha a Ninti negyed évente tartana egy saját E3-at meglepetés szerűen) mellett tart Indie Showcase-eket is, melyeken bemutatja a közel jövőben Nintendo-ra megjelenő indie játékokat is, ezzel megadva az esélyt, hogy tehetséges független fejlesztők is megmutassák magukat a platformon.
Undertale, Gris, Transistor, Cuphead .... rengeteg indie cím jelenik meg Switchre.
A statisztikák gyakran mutatják azt, hogy ha egy indie cím megjelenik konzolon, akkor a Nintendo Switch konzolon büszkélkedi a legtöbb eladással. Egyes független stúdiók, már alapból a Switchre célozzák.
És itt még nem áll meg a történet. A Nintendo több ilyen indie fejlesztővel felvette kapcsolatot és közös munkába kezdett velük. Erre két példa a Cadence of Hyrule, ami a Crypt of the Necrodencer című játék egy Zeldás köntösbe bújtatott folytatása, vagy Little Town Hero című hamarosan megjelenő játék, melynek zenéjének megkomponálására az Undertale-ért is felelős Toby Fox-ot kérték fel. (plusz emelett Sans bekerült a Smash-be, ami azonnali fangörcsöt okozott mindenkinél)

3, Régi jó játékok: Hall of Fame

Mivel a célközönség számára a technikai teljesítmény nem számít annyira, mint a X-box és a PlayStation célközönségének, megjelenhetnek olyan játékok is újra, amik örök klasszikusnak számítanak (a pénztárcám balszerencséjére általában teljes áron).
Nincs ennél jobb példa, mint a nemrég bejelentett Star Wars: Jedi Knight II Definitive Edition, vagy az Alien: Isolation, vagy a Witcher 3.
Természetesen vannak itt is vannak olyan játékok, amik a fenti két katergóriával metszetet képeznek.
Újra kiadott régi Nintendo játékok, esetenként teljesen újradolgozva. (lásd.: Link's Awakening)
Indie címeket tekintve szintén feltud bukkanni bármikor egy régi kedves cím a platformon, mint például egy Hotline Miami Collection.


Verdict:
A fent leírtak miatt tartom a Nintendo Switchet, az egyik legszeretthetőbb konzolnak. (úgy hogy közben erősen PlayStation párti vagyok ^^ )
A rajongó táborral való szoros kapcsolat, a fejlesztőkbe vetett hit (még nehéz helyzetekben is) és a játékos bázis ilyen szintű tisztelete végül kifizetődött.

Kedvenc 5 indie játékom.

Mi is az az indie játék?
Ahogy a nevükben is szerepel (indie, mint independent), ezek kiadódótól független kis cégek, gyakran magán emberek által készített kis költségvetésű játékok, azok minden előnyével és hátrányával együtt.
Ezek készítése gyakran történik előfinanszírozással Kickstarter, IndieGogo, vagy más hasonló platformon keresztül.
Mivel fejlesztésük kisebb anyagi kockázattal jár, mint a nagy költségvetésű játékoké, ezért gyakran kísérleteznek olyan újszerű megoldásokkal, esetenként képzőművészeti eszközök használatával, amikkel nagyobb anyagi kockázat esetén nem mernének.
Ha olyan játékokat keresünk, amivel az szeretnénk bizonyítani, hogy a játékok rendelkezhetne művészeti értékkel, akkor mindenképp az indie piacon érdemes kezdeni a keresést.

Undertale

A felsoroltak közül ez rendelkezik a legkevésbé igényes grafikai dizájnnal.
Nehéz erről a játékról úgy beszélni, hogy túl sok csavart ne lőjek le, de megpróbálom.
Ez a játék karaktereiben erős. A legutolsó zümmögő légynek is van olyan jellembeli tulajdonsága, ami miatt megszerethető. Ezek a jellembeli tulajdonságok általában kis jellemhibák, vagy elmebetegségek, vagy valamiféle kis rögeszmék, ami miatt ezek a "szörnyek" gyakran emberivé válnak.
Például Toriel, egy tipikusan a gyereket túl ajnározó anyuka. Karikatúrája a gyerekét túlságosan féltő anyukának, egyben azoknak a videojáték tutorialoknak is, amik végig fogják a játékos kezét.
Vagy ott van Sans, a nihilista csontváz.
A játékban egyfajta ügyességi elemekkel tarkított körökre osztott harcrendszer van, emellett minden harc megoldható az ellenfél megölése nélkül is ... akár. Ez a játékoson múlik.
A játék több befejezéssel is rendelkezik a játékos cselekedetei alapján, illetve van olyan befejezés, ami csak többszöri végigjátszással érhető el, de elérése nagyon is ajánlott, mert elég érzelem dús lett
Platformok: PC, PS4, Nintendo Switch
Steam ár: 9,99€

kiegészítés: a játékhoz megjelent egy ingyenes folytatás/spin-off Deltarune néven. Még nem próbáltam ki, de a sajtó szerint nem lett rossz.

Oxenfree

Ha röviden szeretném megfogalmazni, hogy mi ez, akkor azt mondanám, hogy minden, amit szerettünk a Lost TV sorozatban egy játékban csomagolva.
Egy rakás fiatal egy éppen kihalt turista szigeten ragad, miközben valami paranormális anomáliára bukkannak. Az anomália forrásának kinyomozása közben felszínre törnek a régmúlt emlékei, valamint a szereplők személyes problémái. Mindezt egy hangulatos atmoszférával megfűszerezve.
A játék egy beszélgetős, point-and-click sétáló szimulátor egy érdekes real-time párbeszéd rendszerrel.
Harc nincs, csak sétálgatsz, beszélgetsz és néhol rejtvényeket oldasz meg.
Platformok: PC, PS4, Switch, valamint almás és droidos mobil eszközök
Steam ár: 19,99€

Hollow Knight

Mielőtt bárkit rábeszélnék, hogy próbálja ki, egy apró dolgot tisztáznék ... ez a játék nehéz. Káromkodósan Soulslike nehéz.
Most, hogy ezt tisztáztuk is, csak az igazán elszántak olvassák tovább ... gyerekek ez a játék egy költemény.
Egy nagyon igényes hack-and-slash platformer, szépen megrajzolva, szépen animálva, hangulatos zenei aláfestéssel (CSELLÓS BOSS FIGHT!!).
További jellegzetessége, hogy a játék nagy hangsúlyt a felfedezés élményére (olyan Breath of the Wild-osan), ami az jelenti, hogy a játékidő nagy része telik el azzal, hogy nézed a térképed, hogy hol nem jártál még, mit kellene legközelebb felfedezni-
Hollownest (a hely, amit fel kell térképezni) egy nagyon gazdag 2D oldal-nézetes világ. Tömve ellenfelekkel, barátságos lényekkel, vagy olyan elemekkel, amik gazdagítják ennek a világnak a történetét.
A játék gyönyörű, de nagyon lehangoló, szóval ha elkezditek mindenképp legyen a közelben partneretek, anyukátok, apukátok, kiscicátok, vagy bárki, ha szükségetek van egy emergency hug-ra.
Rengetek ingyenes DLC jött ki a játékhoz (legalábbis Switchen mind ingyen volt), szóval egy tartalomban nagyon gazdag szoftvert kap a vásárló, rengetek plusz felfedezhető hellyel, megszerezhető tárgyal, legyőzhető bossal és alternatív befejezésekkel.
Platformok: PC, PS4, Switch, XBOX One
Steam ár: 14,99€

... ja és azt mondtam már, hogy nagyon nehéz?

Transistor

Felülnézetes real-time, körökre osztott, szecessziós stílusban illusztrált, hack-and-slash, cyberpunk, bölcsész sci-fi.
Képi világát tekintve a Monte-Christo grófja animéhez tudnám hasonlítani ...ha az nincs meg, akkor annyit mondhatok, hogy a játék igényes, gyönyörűen illusztrált, egy 19. századi művészeti stílus felhasználásával ... szóval sok benne az arany-sárga.
Játékmenete a Diablóhoz hasonlóan valós idejű, de amin fönt egy csík tele töltődik, az idő megállítható, és megadott mennyiségű cselekvés kiosztható, amit gombnyomás hatására egy másodpercnek megfelelő idő alatt végre hajt hősünk. Ennek köszönhetően a valós idejű játékok dinamikusságát megtartva teszi elérhetővé a körökre osztott játékok stratégiai elemeit.
Van egy élvezhető történet is, de itt nem a narratíva, hanem a felépített hangulat a fontos.
Fogalmazhatunk úgy is, hogy ha az Oxenfree volt az indie játékok Lost-ja, akkor ez kétségkívül az indie játékok Blade Runner-e.
Platformok: PC, PS4, Switch, Alma
Steam ár: 16,79€

Subsurface Cicular

Ez egy narratív központú beszélgetős, puzzle játék.
A játékos egy robotot alakít, aki egy metró kocsin ülve robotokkal beszélget és eltűnt robotok után nyomoz.
Bár a játék folyamán nem hagyjuk el a metró kocsit és emberekkel sem találkozunk, a robotokkal (un. Tekekkel) való beszélgetések során viszont elég alaposan megismerjük a világot, amiben vagyunk.
A beszélgetések során kapunk Focus Pontokat, melyek segítségével egy adott témára terelhetjük a további beszélgetéseket. Vannak kisebb-nagyobb fejtörők is, de amennyiben a játékos elakad, a játék nyújt elég segítséget, hogy tudja folytatni a történetet.
A játék rövid, de egy nagyon kielégítő befejezéssel ér véget.
Platformok: PC, Switch
Steam ár: 5,99€

Verdikt
A fenti öt játék mindegyike véleményem szerint kiváló. 
A játékokhoz azért Steam árat írtam, mert az egy egységes és megfogható viszonyítási alap, 
valójában többségükkel Nintendo Switchen játszottam.
Remélem, az olvasók közt akad olyan, aki ezek után kedvet kapott a fenti játékok valamelyikéhez, vagy 
hogy beássa magát az indie játékok világába.
Biztos vagyok benne, hogy a közel jövőben ismét bővíthető lesz a lista további öt hasonló minőségű alkotással.

The Spectacular Spiderman

 

Az új Pókember megjelenése az Amerika Kapitány: Polgárháború bemutatójában eléggé felvillanyozott Pókival kapcsolatban, így módot kellett találnom arra, hogy csillapítsam a Pókemberrel kapcsolatos étvágyamat.

Választásom a The Spectaculal Spider-man című rajzfilmre esett.

Első benyomások

Régebben 3 Pókember sorozatba kezdtem bele, de valahogy mindegyiket félbe hagytam. Uncsik voltak, vagy egyszerűen csak idegesítőek voltak benne a karakterek. Ez az első olyan Pókemberrel kapcsolatos sorozat, amit egy húzóra néztem végig. (pedig nem terveztem)

Vágjunk is bele ...

A cselekmény

Az első rész bele is vág az egészbe. Nincs eredettörténet, minimális expozícióval kezdünk. Adott Peter Parker/Pókember az iskola geekje, és barátai Harry Osborn, Gwen Stacy ...valamint Peter legrégebbi barátja, Eddie Brock. (Aki ismeri a Pókember mítoszt tudja, miért emeltem ki Eddiet. Eddig ez a verziója a kedvencem)

Peter kettős életet él. Ha baj van, ő a Pókember, de ha nincs, csupán egy lúzer kocka srác. Életének ezutóbbi része ebben a sorozatban kerül a legjobban tévéképernyőre, sőt szinte ez a központi része.  A Pókemberrel történt események, a megjelenő ellenfelek pedig gyakran ehhez illeszkednek. Mondok egy példát: Pókember egyik ellenfele, Mysterio, a bűvész, az illuzionista pont akkor jön be a képbe, amikor Peter folyamatosan próbálja elterelni a figyelmét a párkapcsolati problémáiról, ahelyett, hogy rendezné őket. Ahogy el is hangzik a rajfilmben, a bűvész úgy hajtja végre a trükkjét, hogy közben valamivel eltereli a figyelmed. Persze több ilyen Parker magánélet - Pókember ellenfél analógia is található. Még mielőtt megilyednétek, hogy túlzottan elkezdene csöpögni a nyál, itt Pókember vicces!!! Voltak pillanatok, ahol szó-szerint felnyerítettem, pedig én eléggé humor sznob vagyok.

Sajnos előre fel kell hívnom a figyelmet. Csak úgy, mint a többi kedvenc rajzfilm/animációs sorozatom (Spawn The Animated Series, Green Lantern The Animated Series, Metalocalypse, stb.) ez is befejezetlen. Az eredetileg 65 részesre tervezett sorozat 26 (2 évad * 13) rész után félbeszakadt licensz problémák és egyéb okok miatt. ... cserébe viszont azt mondhatom, hogy egy nagyon minőségi évadzáróval búcsúzott a sorozat, ami hagy elvarratlan szállakat, de leglább az évad cselekményét szépen lezárja.

Animáció
A sorozat dizájnja eléggé stilizált, letisztult. Számomra, ami fura volt, hogy voltak részek, amikre valószínűleg több pénzt és időt fektettek. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy ilyen flashes, Cartoon Networkos szinten áll animációban, de így hébe-hóba vannak részek/jelenetek, ahol majdhogynem Disney minőségű animációt látok. Egy kérdés merült fel bennem. "Miért nem lett az egész cucc ilyen?" Kérdésemre valószínűleg anyagi jellegű válaszokat kapnék.

Englishül nézd!
Megragadnám a szót, hogy vagizzak vele, hogy akkor hipster vagyok, hogy eredeti nyelven néztem.
.... nah, jó, most komolyan. A cucc angol szinkronja tökéletes. Josh Keaton Pókemberként olyan számomra, mint Steve Blum Rozsomákként, vagy Nolan North Deadpoolként, vagy Keith David Spawnként. Ő a karakter meghatározó rajzfilmes hangja! Steve Blum és Keith David amúgy adnak is hangot benne. Magyarul nem láttam, de feltételezem, hogy ebbe sem fektettünk túl sok energiát.



Összefoglalva
Számomra ez "A" Pókember rajzfilm. Voltak benne mondatok, melyekről biztosan tudom, hogy az eredeti Stan Lee képregényekből lettek szó szerint átemelve. A Pókruha kinézetéhez elemeket véleményem szerint egyaránt a régi Steve Ditko féle képregényekből és az Ultimate Spiderman képregényekből is merítettek, úgy hogy végül egy egységes összhatást keltsen. Még urunk és vezérünk Stan Lee is cameozott benne.
Bár voltak helyek, ahol szándékosan eltértek a képregénytől, ezeket indokoltnak éreztem, illetve az alkotóknak több helyen is licenszeket kellett egy-egy átírással megkerülniük. (pl. egy nem elérhető karakter egy másik hasonlóval pótolni)
Szórakoztató, szerethető .... rajongóknak kötelező, de ha valaki csak részben ismeri a Pókembert (ismeri az origin-sztoriját) és szeretne a karakterben jobban elmélyülni annak is szívesen ajánlom.

A Marvel Film Univerzum

Most, hogy vége az MCU Phase 2-nek a Hangyával és mindenki várja, hogy elkezdődjön a Phase 3 a Civil Warral, fontosnak tartottam erről a témakörről írni, mert egyre megosztottabb az emberek véleménye a Marvel filmekről. Jelen esetben a csak a Marvel Cinematic Universről szeretnék írni. (Tehát a Bosszúállók és a kapcsolódó filmek, sorozatokról)

Közvélemény:
Rengetegen tartják soknak a fél évente megjelenő és egyre sokasodó Marvel filmek számát ... és amennyiben külön-külön kezeljük őket, valóban annak tűnnek, azonban ne felejtsük el, hogy mindegyik film a 2019-ben bekövetkező hatalmas nagy finálét készül megalapozni.
Ha ezt figyelembe vesszük beláthatjuk, hogy nincs könnyű dolga az egyes filmeknek. Folytatnia kell az előző 3-4 filmet és meg kell alapozni a következő 3-4 filmet és mindezek mellett önmagában is élvezhető alkotásnak kell lennie. Szintén nagy probléma, hogy rengeteg rajongói elvárásnak kell úgy megfelelnie, hogy közben szükség szerűen el is kell térnie a képregényektől.

Cinematic Universe Idővonal

(Bár a még meg nem jelent filmeket tekintve kissé hiányos. A Doctor Strange filmet homály fedi, nem tudjuk, hogy fog kapcsolódni, a nagy egészbe, Pókember még nem szerepel rajta, és a Civil Warban is több hős részt vehet.)

Bár izgalmas és lenyűgöző, ahogy ezek a filmek kapcsolódnak egymáshoz, ennek a dolognak rengeteg hátulütője van. Többek között nem minden karakter kidolgozására jut idő, így az alkotók sokkal inkább dolgozzák ki azokat a hősöket, akik több film erejéig is visszatérnek, mint azokat az ellenfél szereplőket, akik csak a film végéig foglalnak helyet eme tágas világban. A Marvel filmeknek e tulajdonságát gyakran hánytorgatják fel a különféle kritikusok, bár engem a hősök egymáshoz való viszonya, egymásra való reakciója nagyban kárpótol a gyakran felszínesen megírt bosszokért cserébe.

Problémája az is, hogy pontosan tudjuk, azok a hősök nem fognak meghalni, akiknek szerepük lesz még Thanos ellen, bár ezzel a negatívummal a Star Wars előzményfilmek is rendelkeztek.

Szintén pozitívuma a szériának, hogy minden hős más műfajt képvisel. Captain America a kém-filmekét, Vasember a Sci-fit, Thor a klasszikus fantasyt, a Galaxis őrzői az űroperát, Hangya a tolvajfilmekét, Doctor Strange valószínűleg a dark fantasy képviselője lesz, Hulk pedig .... Hulk zúz!

Személyes megélés:
Amikor megnéztem a Vasembert és a Hihetetlen Hulkot, felizgatta a fantáziámat a sok utalás a filmek között (főleg Tony megjelenése a Hulk végén), azonban még akkor sem hittem el, hogy a Bosszúállók létre fog jönni, amikor a Vasember 2 post-credit jelenetében megtalálják Thor pörölyét. Szinte varázslat volt, amikor a hősök valóban egyesültek. Most meg már csak kapkodom a fejem, hogy az univerzum, hogy bővül tovább és hogy alapozza a nagy Thanos elleni finálét, ahová minden szál összefut.

Végszó:
Szóval a legjobbakat remélem a Cinematic Universnek. Szeretettel várom a legújabb Bosszúállót: Pókembert, a Cumberbatch által játszott Doctor Stanget, reméljük, hogy Captain Marvel nem más lesz, mint Ronda Rousey és hogy feltűnnek még olyan hősök, mint Adam Warlock, Nova. de legfőképpen várom az egész univerzum 2019-es hatalmas fináléját!
.... és persze kívánok még sok sok évet Stan Lee-nek, hogy láthassa életművét beteljesedni a mozivásznon! (meg persze, hogy cameoival mosolyt csaljon arcunkra)

Mass Effect - Genesis, 2, 3

Már korábban említettem egy a franchise-hoz tartozó rajzfilmet ... de úgy gondoltam eljött az ideje, hogy beszéljek a játékokról is. 

Szegény én (First World Problems)

Általában Playstation 3 platformon szoktam játszani. Pechemre a Mass Effect legelső része nem jelent meg különálló játékként. Miután 2. és 3. résszel is végeztem, megjelent egy Mass Effect Trilogy nevű pack, ami PS3 platformra is tartalmazza az első részt is, ... de hát most vegyem meg a már meglévő két részt újra, csak hogy a hiányzó 1 meglegyen? (és nem, nem fizetek PS Networkon azért, hogy letöltsem ... ha én játékot veszek, akkor szeretem a kezembe venni és tudni, hogy az enyém!)

Természetesen az epizód 2 megjelenésekor kárpótoltak bennünket PS3 gazdákat egy Genesis nevű DLC-vel (számunkra ingyenesen, a többi platformom pénzért), ami egy interaktív képregényt tartalmaz.

 Citadel

A franchise

A Mass Effect világa és felépítése számomra egy jól sikerült mix azokból a dolgokból, amiket szeretünk az űroperákban. Egy helyen találkozik a Star Wars, Star Trek, Farscape, Babylon 5 és talán még sok más, de mégis végül valami egész egyedi lett. Rengeteg olyan dolog van, amit én űropera vagy sci-fi clichének tartok, de nem haragszok érte, mert jelen esetben nem a másolás és lekoppintás a cél, hanem, hogy most részese legyél te is annak, amit eddig csak a TV-ben/moziban néztél. Természetesen a fenti dolgok mellett rengeteg kreatív és egyedi megoldás is jelen van, de a lényeg, hogy egy szerethető, gazdag világot kapunk, mely helyet ad a már meglévő három játék történetének és az ehhez kapcsolódó sok-sok spin-offnak.

A trilógiában lévő főbb karakterek

Genesis

A Genesis, ahogy már említettük egy interaktív képregényt tartalmaz, melyre az ME2-ben lévő karakter alakotás előtt kerül sor. A Dark Horse Comics által készített képregény bemutatja az első rész cselekményét, Shepard kommentárjával kísérve. Értelemszerűen Shepard hangja függ attól, hogy milyen nemű karaktert kezdtünk. A képregény alatt a kulcsfontosságú döntéseket, melyek befolyásolják a következő részeket is, mi magunk hozhatunk meg, így nem maradunk ki a karakter konverzió gyönyöreiből!

Bár nem kárpótol 100%-ban a hiányzó részért, több mint a semmi.

Tudtommal készült egy Genesis 2 nevű DLC is a 3. részhez, de nem próbáltam még ki.

Kép a Genesis interaktív képregényből

Mass Effect 2

A sikeres első rész után a Mass Effect 2-re csak az tudom mondani, hogy ... bátor húzás! Nem hiszem, hogy túl nagy spoiler, ha elmondom, hogy a főhős, Shepard a játék első 5 percében meghal. Természetesen ez csupán átmeneti állapot, mert a Cerberus nevű egyfajta rasszista szervezet időt, pénzt és energiát nem sajnálva dolgozott azon a Lazarus Project keretein belül, hogy mi újra a galaxis megmentésére siethessünk.

Miután észhez térünk a 2 éves kómából a Cerberus kutató állomáson, meglepődve tapasztaljuk, hogy már megint megakarnak valakik ölni minket. Amint orvosoljuk a helyzetet, a Martin Sheen hangú Illusive Man közli velünk, hogy az epizód egyben történtek után újabb rossz fiúk tűntek fel a galaxisban.

A játék során célunk kinyomozni az új ellenség kilétét és galaxis legtökösebb legénységét (ilyen sci-fi expendables-t) összetoborozni a legyőzésük érdekében. 12 főből álló csaptunk (DLC-kkel együtt) nagyon színes. Rengeteg fajú, kasztú és jellemű lény csatlakozik hozzánk a szent cél érdekében, vagy csak mert jól fizető állás a galaxis megmentése, vagy esetleg egy hatalmas szívességért cserébe. A legénység többi tagja is érdekes és jó karakter, főképp Joker, a pilóta, vagy EDI, a hajó mesterséges intelligenciája.

Természetesen járhatunk kellhetünk a hajónkon, szabadon szétnézhetünk néhány városban a Citadellen, Omegán, Iliumon és Tuchankán. Bányászhatunk ércekért is a lakatlan bolygókon, bár van aki szerint ez a rész időhúzás lett. A főküldetés mellett, halom mellék küldetés van és beszélgethetünk is legénységünk tagjaival. Ez utóbbi kettő ajánlott is, hiszen érdemes kiérdemelnünk lojalitásukat, ha játék végén haza akarjuk hozni a legénységet a küldetésről.

 Az említett badass csapat

Mass Effect 3

Eddig, az egyetlen egy játék, aminek a végét megkönnyeztem. (Nekem tetszett az ME3 EC vége, a közvéleménnyel ellentétben) Én alapból az Extended Cuttal játszottam végig, amit azután készítettek, miután a rajongóknak nem tetszett a játék eredeti befejezése, tehát nem tudom, hogy mit hagytam ki, de az ME3 EC-ben található 4 befejezés (ennyiről tudok, szóljatok, ha van több is), nekem bejött. Különösen tetszik, hogy a befejezések közül egyik sem "sötét oldalas", vagy ilyesmi. Valahogy mind kerek, életszerű, bizonyos szinten megalapozott és jellem, hozzáállás kérdése, hogy ki melyiket tekinti helyesnek vagy helytelennek.

A játék elején a Földet lerohanja a Reaper nevű szintetikus ősi faj (egyfajta sci-fi Ancient One-ok) ... ÉS PORIG DARÁLJA AZ EGÉSZET!!!!!

Ez a játék valami fantasztikus. Hol szomorú, hol pedig epic! Szóval ... otthagyjuk a Földet annak reményében, hogy gyorsan frissen a többi faj közreműködésével egy hatalmas sereget tudjunk összetoborozni, mellyel válasz csapást nyithatunk, illetve egy csodafegyver összerakását is elkezdjük.

Folyamatosan látjuk, hogy a seregünk, hogy áll, illetve a fő küldetés során a fegyver összerakásának fázisát is követhetjük. ... so fantastic!

Szokás szerint a galaxisban bárhova mehetünk freeben, de a lerohant naprendszerekben, már a Reaperek elkezdik üldözni a hajónkat! A sereggyűjtés nagyon hangulatos, a játék során pedig fel-fel tűnnek a korábbi részek szereplői (persze amennyiben életben vannak) és besegítenek ők is, illetve adhatnak küldetéseket, melyek teljesítésével tovább nő a Reaper ellenes haderő.
Ez a rész kapott egy online játékmódot is, de engem nem túlságosan kötött le. Ilyen Battlefield Mass Effect Edition szerűség az egész. Ezt a játékot nem erre találták ki! Sajnos a multiban elért sikereink beleszámítanak a single-ben összegyűjtött haderő pontjainkba, így mondhatni muszáj kipróbálni, de én gyorsan meguntam.

Reaper invázió Londonban

Gameplay

Keveset beszéltem magáról a játékmódról. Ahogy már említettem, a küldetéseken kívül cirkálhatunk szabadon a galaxisba és dokkolhatunk bizonyos helyeken, illetve küldetésekbe kezdhetünk. A küldetések alatt egyfajta RPG elemekkel dúsított TPS-t van alkalmunk kipróbálni. Természetesen a lövöldözések közben lepause-olhatjuk a játékot és kioszthatjuk a parancsokat a party tagoknak, vagy kiválaszthatjuk, hogy milyen képességet akarunk használni, esetleg fegyvert válthatunk. Berakhatunk dolgokat gyorsgombokra is, így aki a dinamikus játék élményhez van hozzászokva, nincs rákényszerítve, hogy helyzetenként megállítsa a játékot, de véleményem szerint jobban lehet úgy taktikázni. Külön tetszett a fedezékek használata a játékban. Lehet, hogy volt már sok ilyen korábban is, ahol ekkora szerepet kapnak, de számomra ez az első játék, amivel játszottam és van hangulata fedezék használatnak.

Sokan amúgy keserű szájízzel fogadják, hogy az RPG műfajt ötvözték az akcióval, de véleményem szerint, ebben az esetben ez szükség volt. Véleményem szerint teljesen elveszne az egész hangulata, ha egy KotOR szerű játékmenetet kapna. Az ME így lett hangulatos.

A párbeszédek már jobban hasonlítanak az RPG műfajra, bár szokásos felelet választós rendszer kicsit meglett reformálva. Az opciók elrendezése kontrollerbarát elrendezésben lettek tálalva, emellett a mi összes mondatunk is lelett szinkronizálva, így a kiválasztott válasz el is hangzik, de hogy ne legyen unalmas, hogy állandóan azt halljuk, amit már egyszer elolvastunk, a szinkronba kissé színesebben van megfogalmazva.

Döntéseinktől és válaszainktól függően kapunk pontokat, melyek további válaszlehetőségeket tesznek elérhetővé bizonyos helyzetek során.

Párbeszéd közben a választás módja

Összefoglalás

Nagyon tartalmas 3 (esetemben 2) játékról beszélünk. Bárkinek ajánlom, aki szereti az akció vagy rpg játékokat és az űroperákat, sci-fi-ket. A sorozat alatt a szinkron hangok nagyon jók, a történet lebilincselő, a karakterek és szereplők érdekesek, a hangulat és a zene epikus, a látvány pedig magáért beszél.
A fejenként min. 25-30 óra játékidővel kecsegtető 3 játék, a video/illetve PC játékok terén lévő minőségi sci-fi RPG-k (jó, részben RPG-k) hiányát igyekszik bepótolni.

Mindenképp próbáljátok ki, s meglátjátok beszippant a játék világa!

Cseri

Perusona ( ペルソナ )

Pá-bá-bá-bámmm!
Az Atlus bejelentette, hogy az új Persona játék megjelenése 2014 Telére várható PlayStation 3 platformra! És miért vagyok izgatott egy olyan játék új része miatt, amiről sokan még csak nem is hallottak? Mert egy olyan játék szériáról van szó, ami indokolatlanul ismeretlen a széles tömegek számára.

Én és a játék:
Bár szerény személyem eddig csak PlayStation 2-re megjelent Persona játékokkal játszott, tehát a 3. (3 FES) és 4. résszel, borzasztóan megkedveltem a szériát. Egy főiskolás évfolyamtársam ajánlotta a játékokat kipróbálásra. Bár eleinte vonakodtam tőle, a játék gyorsan beszippantott. A megvalósítás, az alapkoncepció, a fejenként legalább 90 órás játékidő (ez nem vicc, ilyen hosszú egy kampány!), a zene, a látvány, a világ ...
és még sorolhatnám. ... ideje elkezdeni tényleg a játékról beszélni!

Per-So-Na ... tá-dám-dám-dá-dááám *epic guitar solo starts*!
A játék egy szó szoros értelmében vett körökre osztott szerepjáték, ami mai napig egyedi. De mitől is?
A géjm teljesen átemelte mai korokban játszódó shonen animék kliséjét és felváltva vagyunk átlag iskolás emberek és világot megmentő hirók. De még ennél is tovább megy, mert a napok telnek, naptáron számoljuk az időt, minden nap hasznos, emellett tudnunk kell beosztani is az időnket. Időt kell szánni a tanulásra (különben rossz lesz az iskolai teljesítményünk), a harcokra (mert questek, story, meg level up), a pihenésre (különben minuszokat kapunk és akadályozza a fenti két cselekvést) és nem utolsó sorban a szociális életünkre (a Social Linkek miatt, de erre még visszatérek, mert a játék egy fontos aspektusa).

 Persona 3

De még nincs vége a felsorolásnak!
A játék koncepciójában találkozhatunk Jung féle pszichológiával, Tarot kártyával és részenként három Müller Péternyi mögöttes tartalommal! (megint nem túlzok!)
A részek összefüggés, hogy a világban vannak Persona használók, akik a Shadow-k ellen tudnak harcolni (because C.G. Jung, that's why!), úgy hogy megidézik Personájukat, ami a pszichéjének megtestesülése!
A fent említett általam játszott két részben a főszereplő képes váltogatni a Personáját, csak úgy, mint Ash a Pokemonjait, emellett a a főhős emberekkel ismerkedve képes Social Linkekre szert tenni. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy minél erősebb köteléket alakítunk ki egy emberrel, annál nagyobb a hozzá tartozó S. Linkünk. És hogy függ ez a kettő össze?

Persona 4

... most érünk a célegyenesbe!!!!
Minél nagyobb szintűek az S.Linkjeink, annál több pluszt kapnak a hozzá kapcsolódó Personáink. Röviden, tömören, könnyen érthetően és dióhéjban, minél jobb a szociális életünk, annál erősebbek vagyunk harc közben! Mert hát ugye, az emberi kapcsolatok befolyásolják a személyiséget.
Ellentmondásosnak hangzik, de nincs még egy játék, ami ennyire hangsúlyozná a szociális élet fontosságát, mint a Persona játékok (amik darabonként 90 órát vesznek el belőle!).
A Personák és az S.Linkek amúgy 22 csoportra vannak osztva, melyek a Tarot kártya 22 fő árkanájáról vannak mintázva.

Be Social Madafaka!
Az emberekkel való ismerkedés a tradicionális japán randiszimulátorokhoz hasonlít. Lehet barátnőnk, lehetnek mély és erős barátságaink, de ejthetünk olyan szarvashibákat is, amelyektől az adott illető egy életre elfordul tőlünk. Egyszer volt egy barátnőm, akivel játékon belül 3 hétig tartott kibékülni, ezalatt pedig elmaradt a hozzá tartozó Personáknak járó bonus XP. Mindez történt azért, mert lefújtam, egy már megbeszélt randit, mert másra kellett az idő. ... ezek a nők.
Erotikus tartalom nem igazán van, de a játék finoman utal, ha ... szal tudjátok.

Azért a Persona alkotói nincsenek fából! Vannak itt esztétikus jányok is!

... és még:

Jelent még meg egy Persona 4 Arena nevű fighter game Playstation 3-ra, melyben a P3 és P4  karakterekkel gyepálhatjuk egymást. Anime adapticiók is vannak, de mivel tartottam attól, hogy megnézzem őket, ezért nem tudok sokat nyilatkozni róluk!

Kinek ajánlom?
Bárki aki szereti a japán cuccokat, shonen animéket, rpg-ket, humoros történeteket, van fölös 90 órája és rendelkezik PS2-vel vagy PSP-vel, próbálja ki ezeket a játékokat! A Death Note fanok élni fogják a P4-et, mivel misztikus halálesetek okát és elkövetőjét kell kinyomozni ... majd lezúzni a francba!

Remélem valaki kedvet kapott! Kösz, az olvasásért!

Cseri