2019. szeptember 23., hétfő

Nintendo, mint platform

A Nintendo, mint platform...

Többen kérdezték már tőlem, hogy miért preferálom a Nintendo platformot más platformokhoz képest. Hogy a látszólag előnytelen hordozhatóság miért fontos a számomra, miközben az esetek 80%-ában otthon játszok a Nintendo Switch konzolommal.

Mivel a Nintendo nagyon sok szempontból számítás technikai teljesítményét tekintve alul marad vetélytársaival szemben, ezért olyan rajongó tábor alakult ki köré, ami más értékék mentén ítél meg egy játékot, nem pedig a frame rate, a view distance és poligon szám alapján. A Switch sikere abból ered, hogy a Nintendo ügyesen tudja kielégíteni ennek a típusú rajongó tábornak az igényeit.
Három kategóriába tudom sorolni ennek a tüneteit.

1, First party címek: Gameplay > 4k 60fps

A Nintendo first party játékaira, valamint second és third party exkluzív címeire egyfajta kreatív mélység jellemző. Ezek mind végtelen igényességgel összerakott játékok. Nézzük akár a The Legend of Zelda: Breath of the Wild című játékot, akár a Smash Bros: Ultimate-et, minden esetben egy végtelen mennyiségű kontenttel megpakolt, kreatív játékmenettel rendelkező dologgal találkozunk, ahol a játékos és a játék kapcsolata az első. Bár Fire Emblem: Three Houses egy korai PS3-as (vagy késői PS2-es) játék grafikájával vetekszik, a játék minőségét mégis felhúzza az a mennyiségű és minőségű tartalom, amit az alkotók, a színészek beleraktak.

Nehéz körbe írni mire gondolok, de talán ez megteszi:
A Sony és Microsoft is már tech cégek voltak a videojátékaik előtt is, míg a Nintendo gyermek-, társas- és kártyajátékokat gyártott. Az pedig, hogy Nintendo nem tech, hanem a játék iparból jött a videójáték iparba nagyon érződik mindenen, amit letesz az asztalra.

Másrészt ismerjük a legendát is, miszerint amikor a Wii U nem teljesített túl jól és a cég az anyagi válság feleközeledett, a vezetőség ahelyett, hogy tömeges elbocsájtásokba kezdett volna, inkább megfelezte a saját fizetését, mert az elbocsájtásokkal járó munka morál csökkenés következtében a cég elvesztette volna a rá jellemző kreativitást.

2, Indie címek: Kézműves játékok paradicsoma

A Nintendo a saját Nindendo Directjei (ezek olyan prezentációk, amikben a hamarosan megjelenő játékokat mutatják be, kábé mintha a Ninti negyed évente tartana egy saját E3-at meglepetés szerűen) mellett tart Indie Showcase-eket is, melyeken bemutatja a közel jövőben Nintendo-ra megjelenő indie játékokat is, ezzel megadva az esélyt, hogy tehetséges független fejlesztők is megmutassák magukat a platformon.
Undertale, Gris, Transistor, Cuphead .... rengeteg indie cím jelenik meg Switchre.
A statisztikák gyakran mutatják azt, hogy ha egy indie cím megjelenik konzolon, akkor a Nintendo Switch konzolon büszkélkedi a legtöbb eladással. Egyes független stúdiók, már alapból a Switchre célozzák.
És itt még nem áll meg a történet. A Nintendo több ilyen indie fejlesztővel felvette kapcsolatot és közös munkába kezdett velük. Erre két példa a Cadence of Hyrule, ami a Crypt of the Necrodencer című játék egy Zeldás köntösbe bújtatott folytatása, vagy Little Town Hero című hamarosan megjelenő játék, melynek zenéjének megkomponálására az Undertale-ért is felelős Toby Fox-ot kérték fel. (plusz emelett Sans bekerült a Smash-be, ami azonnali fangörcsöt okozott mindenkinél)

3, Régi jó játékok: Hall of Fame

Mivel a célközönség számára a technikai teljesítmény nem számít annyira, mint a X-box és a PlayStation célközönségének, megjelenhetnek olyan játékok is újra, amik örök klasszikusnak számítanak (a pénztárcám balszerencséjére általában teljes áron).
Nincs ennél jobb példa, mint a nemrég bejelentett Star Wars: Jedi Knight II Definitive Edition, vagy az Alien: Isolation, vagy a Witcher 3.
Természetesen vannak itt is vannak olyan játékok, amik a fenti két katergóriával metszetet képeznek.
Újra kiadott régi Nintendo játékok, esetenként teljesen újradolgozva. (lásd.: Link's Awakening)
Indie címeket tekintve szintén feltud bukkanni bármikor egy régi kedves cím a platformon, mint például egy Hotline Miami Collection.


Verdict:
A fent leírtak miatt tartom a Nintendo Switchet, az egyik legszeretthetőbb konzolnak. (úgy hogy közben erősen PlayStation párti vagyok ^^ )
A rajongó táborral való szoros kapcsolat, a fejlesztőkbe vetett hit (még nehéz helyzetekben is) és a játékos bázis ilyen szintű tisztelete végül kifizetődött.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése